„Kedves Professzor Asszony!
Nagyon-nagyon hálásan köszönöm, hogy így erőt adott nekünk ebben a nehéz időszakban. A kedvessége és jóindulata-profizmusa reményt adott nekünk a sötétségben, hogy elkeseredésünkben nem hagyott magunkra, hanem fényként reményt és utat mutatott nekünk.
Szívem teljes szeretetével gondolok Önre, és kérem az Istent, hogy segítse az útján, mert ilyen emberekre van szükség ebben a világban!
Mégegyszer köszönöm, hogy beszélhettem Önnel, és hogy emberszámba vett bennünket.
Hálával és Tisztelettel: Sz…”




