A betegség krónikusan fennálló bőrgyulladást jelent, amely bőrszárazsággal, intenzív viszketéssel, gyakori fellángolásokkal jár.
A fizikai és emocionális stressz ronthat a beteg állapotán. Az atopiás dermatitis előfordulási gyakorisága nő, különösen a fejlett, civilizált országokban.
Mi az oka?
A betegség hátterében a bőr megváltozott és túlzott reakciója áll a különböző külső és belső behatásokra. A genetikusan kódolt betegség fennállásának ténye mellett a folyamatot kiváltó vagy befolyásoló allergént nem minden esetben igazolhatjuk.
A klinikai tünetek az esetek majdnem felében az első életév során, 80%-ban az első 5 év során jelennek meg. Az iskolás korúak 7-17%-a érintett. Az atopiás dermatitis bőrtünetei az életkorral változnak, ennek alapján 3 fő formát különíthetünk el: a csecsemőkori, a kisded ill. kisgyermekkori, valamint az ifjúkori formát. A bőrszárazság és a viszketés állandó tünete a betegségnek.
Ha pozitív a családi anamnézis atopiás dermatitis, rhinitis allergica, asthma irányában, akkor a betegség előfordulásának nagyobb a valószínűsége az adott betegben. Az atopiás dermatitis az érintett gyermekek 50%-ában felnőttkorra gyógyul. A tünetek az életkorral változnak, de a bőrszárazság és a viszketés állandó tünet. Csecsemőkben elsősorban az arcon, majd a törzsön jelennek meg vörös, viszkető, hámló foltok, de nem ritka a nedvedző, helyenként összefolyó bőrkiütés sem. Gyakori a hajas fejbőr érintettsége. Kisdedkortól a tünetek egyre inkább térd- és könyökhajlatban, nyakon jelennek meg, de az arcbőr és a szemhéjak vörössége és hámlása is gyakori. A tünetek fokozatosan alakulnak át. Az ifjúkori formában az idült, hajlati bőrgyulladás mellett, a tenyerek, talpak érintettsége, valamint a végtagokon látható, erősen viszkető, vörös beszűrt területek a jellemzőek.
A kezelés első lépése a hidratáló kezelés. A gyulladáscsökkentők mellett a legkülönfélébb kiegészítő kezelésekre is szükség van. Ezek közül első helyen említendő a viszketéscsillapítók alkalmazása, a speciális hullámhosszú fényterápia, a fürdő kezelés, valamint a kiegészítő pszichés támogatás.
Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna
