Urticaria pigmentosa

A testen bárhol, de főleg a törzsön 0,5-1,0 cm átmérőjű barna foltok vagy kiemelkedő göbcsék keletkeznek. A bőrfelület megdörzsölésére, kaparásra hólyagos bőrreakció keletkezhet (úgynevezett „Darier-tünet”). Csecsemőkorban gyakori a hólyagos reakció. A hízósejtek (mastocyták) felszaporodnak a bőrben, a tünetmentes helyeken is.

Fiatal csecsemőknél nyugtalanság, nyűgösség előfordulhat, de az általános állapotuk nem rossz, és emellett jól fejlődnek. Igen ritkán azonban komolyabb általános tünetekkel is járhat a betegség.

A viszketés általában enyhe, csak ritkán igényel kezelést. Kivétel a hólyagos forma, amely a többi típusnál jobban viszket. A csalánfolt képződést kiválthatja dörzsölés, meleg fürdő, fűszeres ételek, alkohol, fizikai terhelés és hisztamin felszabadító gyógyszerek (aszpirin, kodein stb.) ezért ezek kerülése fontos.

A hemangiomákról általában

A hemangiomák a leggyakrabban előforduló jóindulatú lágyrész-daganatok gyermekkorban. Spontán visszahúzódásra hajlamosak általában.

Miért alakul ki a hemangioma?

Kialakulásának oka a mai napig nem teljesen tisztázott. Az érfalak és az azt körülvevő környező kötőszöveti elemek sejtosztódása felgyorsul, majd egy átmeneti megállást követően visszahúzódik.

A proliferáció kezdeti fázisában a sejtek rendezetlen halmaza figyelhető meg, majd idővel ezek a sejtek létrehozzák a vascularis tereket és az alakos elemekben gazdag véredényeket. A növekedési faktoroknak fontos szerepe van a progresszióban. A haemangiomák lebenyes szerkezetet kialakítva lassítják és befejezik a proliferáció fázisát. A visszahúzódás fázisa általában lassabb, mint amilyen gyors a kialakulásuk.

Mitől húzódnak vissza a hemangiomák?

Az érfalak belfelszínén lévő sejtek különböző szöveti enzimek hatására indul el a visszahúzódás. Egyes sejttípusok (pl.:hízósejtek) által termelt faktorok megállítják az endothel sejtek további fejlődését, szaporodását, létrehozva ezzel a haemangioma visszahúzódását.

Milyen gyakran fordulnak elő hemangiomák csecsemő-gyermekkorban?

Az előfordulás gyakoriságának adatai szerzőnként változnak. Újszülöttkorban 1-2% az előfordulásuk, míg egy éves életkorra 10-12%-ban fordul elő. A leányújszülöttek körében gyakoribb, valamint kiemelten fontos terület a fej-nyaki régió, a hemangiomák 2/3-a ezen a területen fordul elő.

Az 1000 grammnál kisebb súlyú koraszülöttekben az előfordulás magasabb, 22-30% körüli. Az 1500 gramm fölötti koraszülöttekben a haemangiomák kialakulásának valószínűsége az érett újszülöttekre jellemző érték, kb.10%. Az előfordulás gyakorisága nő az anyai életkor előrehaladtával, a placenta rendellenességeinél.

Miért kell kezelni a hemangiomákat?

A kezelés a hemangioma elhelyezkedésétől, számától, méretétől és a csecsemő életkorától függ. Időben érdemes megállítani a növekedést, megelőzve számos szövődményt, vagyis a kifekélyesedést, a felülfertőzést, a hegesedéssel történő gyógyulást, az érzékeny területekre gyakorolt nyomást (szemüreg, koponya stb).

A kezelés szükségességét, időtartamát és a bevezetett külső, belső terápiát az orvos dönti el.

Vírusos szemölcsök, uszoda-szemölcsök és a többiek…

Gyermekek körében a humán papillomavírus (HPV) által okozott bőrfertőzés az egyik legelterjedtebb bőrgyógyászati megbetegedés. Világszerte a harmadik leggyakrabban diagnosztizált gyermek bőrgyógyászati kórkép a pattanásos bőr és az ekcéma után. Első alkalommal tizenéves korában fertőződik a lakosság 10-22%-a.

A talpi szemölcs előfordulása megsokszorozódott. A kórokozó a DNS vírusok közé tartozó, humán papilloma vírus, melynek több formája ismert. Különböznek egymástól az általuk okozott fertőzés milyenségében és lefolyásában is.

A közönséges szemölcs (verruca vulgaris) leggyakoribb okozója a HPV 1, 2, és 4, a verruca plana juvenilisé (lapos szemölcs) a HPV 3, 5 és 10. A vírus rendkívül ellenálló, hosszú inkubációs idővel rendelkezik, ezért nehéz maradéktalanul eltávolítani a tárgyak felületéről. A kórokozó általában a bőr sérülésein át jut a mélyebb rétegekbe, de terjedését elősegíti a fertőzött személlyel való direkt érintkezés, valamint olyan környezeti faktorok, mint a bőr felázása uszoda, vagy közösségi zuhanyzók használata során is.

A HPV fertőzés természetes lefolyása során a szemölcs akár spontán visszahúzódhat ép immunitású emberen, azonban minden második-harmadik gyermek esetében a vírus két éven túl is fennmaradhat.

A kezelés során elsődleges a vírusmassza részleges, vagy teljes eltávolítása, a fertőtlenítő ecsetelés, a környező bőr védelme és a gyermekkel együtt lakók védelme is.

Különösen nagy problémát jelent, ha bőrbeteg gyermek ( ekzémás, pikkelysömörös) fertőződik, mert ilyen esetekben nagyobb a kiújulás lehetősége.

Tájékoztató az atopiás dermatitisről

A betegség krónikusan fennálló bőrgyulladást jelent, amely bőrszárazsággal, intenzív viszketéssel, gyakori fellángolásokkal jár. A fizikai és emocionális stressz ronthat a beteg állapotán. Az atopiás dermatitis előfordulási gyakorisága nő, különösen a fejlett, civilizált országokban.

Mi az oka?

A betegség hátterében a bőr megváltozott és túlzott reakciója áll a különböző külső és belső behatásokra. A genetikusan kódolt betegség fennállásának ténye mellett a folyamatot kiváltó vagy befolyásoló allergént nem minden esetben igazolhatjuk.

 A klinikai tünetek az esetek majdnem felében az első életév során, 80%-ban az első 5 év során jelennek meg. Az iskolás korúak 7-17%-a érintett. Az atopiás dermatitis bőrtünetei az életkorral változnak, ennek alapján 3 fő formát különíthetünk el: a csecsemőkori, a kisded ill. kisgyermekkori, valamint az ifjúkori formát. A bőrszárazság és a viszketés állandó tünete a betegségnek.

Ha pozitív a családi anamnézis atopiás dermatitis, rhinitis allergica, asthma irányában, akkor a betegség előfordulásának nagyobb a valószínűsége az adott betegben. Az atopiás dermatitis az érintett gyermekek 50%-ában felnőttkorra gyógyul. A tünetek az életkorral változnak, de a bőrszárazság és a viszketés állandó tünet. Csecsemőkben elsősorban az arcon, majd a törzsön jelennek meg vörös, viszkető, hámló foltok, de nem ritka a nedvedző, helyenként összefolyó bőrkiütés sem. Gyakori a hajas fejbőr érintettsége. Kisdedkortól a tünetek egyre inkább térd- és könyökhajlatban, nyakon jelennek meg, de az arcbőr és a szemhéjak vörössége és hámlása is gyakori. A tünetek fokozatosan alakulnak át. Az ifjúkori formában az idült, hajlati bőrgyulladás mellett, a tenyerek, talpak érintettsége, valamint a végtagokon látható, erősen viszkető, vörös beszűrt területek a jellemzőek.

A kezelés első lépése a hidratáló kezelés. A gyulladáscsökkentők mellett a legkülönfélébb kiegészítő kezelésekre is szükség van. Ezek közül első helyen említendő a viszketéscsillapítók alkalmazása, a speciális hullámhosszú fényterápia, a fürdő kezelés, valamint a kiegészítő pszichés támogatás.

 Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna